Szijjártó Péter a TV2 Mokka című műsorában kijelentette (a videón 8:20-tól hallható az erre vonatkozó kérdés), hogy a 2002 és 2010 között szolgált miniszterelnökök nem adtak kielégítő választ arra, hogy miért is emelkedett meg az államadósság. Ezért szerinte arra lenne szükség, hogy a politikai felelősséget valamilyen formában jogi felelősséggé lehessen alakítani, és ha erre nincsen mód, akkor kéne keresni valamit, amivel mégis megvalósítható. Mindezt azzal indokolta, hogy a hibás gazdaságpolitikai döntésekben az ő személyes megítélése szerint a hozzá nem értés mellett majdnem ugyanakkora erővel volt jelen a korrupció, a rosszindulat, a rossz szándék, és ha az eladósítás következményeit mindenki viseli, akkor pont azok nem húzhatják ki magukat ebből, akik okozták ezt a helyzetet. Ez a kommunikációs regiszter azonban egyáltalán nem új keletű jelenség, az államadósság növekedését vizsgáló albizottság (ennek alelnöke Szijjártó Péter) mérföldköve volt az alternatív gazdaságpolitikai elképzelések büntetőjogi felelősségre vonhatóság kérdéskörének. De, vajon tudja-e a miniszterelnök szóvivője, hogy miről beszél? Mi az a politikai felelősség és mi köze van a joghoz?

Fogalomtár

Először is tisztába kell tenni a fogalmakat. Magyarországon a kormánytagok közjogi felelősséggének szabályai hasonlóak, mint a többi kelet-közép európai, illetve néhány északi országban. Magyarul ugyanazok a szabályok érvényesek a miniszterekre és a miniszterelnökre, mint a hétköznapi emberekre. Nincsen tehát megkülönböztetett szerep, kivéve, ha az adott kormánytag egyben parlamenti képviselő is, hiszen akkor mentelmi jog illeti meg. Vagyis, ha Szijjártó Péter úgy érzi, hogy korrupció valósult meg, vagy rossz hiszemű joggyakorlás, akkor megvan arra a lehetősége, hogy feljelentést tegyen és a bűnösöket adott esetben elítéljék.

A politikai felelősség már egy másik fogalom. A miniszterelnök szóvivője ezt az erkölcsi felelősség szinonimájaként használja. Nem is teljesen alaptalanul, elvégre a magyar közgondolkodásban a politikai felelősség egy nehezen számon kérhető morális felelősségként él. Egyszerűbben, ha a választási programom más, mint a kormányprogram, attól még, ha megválasztanak, az jogszerű, más kérdés, hogy erkölcsileg nem leszek a toppon. Ugyanakkor ezért politikai értelemben büntethetővé is válik az adott kormány, hiszen az Országgyűlés megvonhatja a miniszterelnöktől, és ezáltal az egész kabinettől is a bizalmat. És pontosan ezt jelenti a politikai felelősség, ami ráadásul le van írva a Magyar Köztársaság alkotmányában (az újban is). Mit is mondott tehát Szijjártó Péter? Valamit, ami jól hangozott, hogy a szerintük bűnösöket majd valahogyan meg kell büntetni, és ezért majd valamikor csinálnak is valamit. Nos, ez a valami egy feljelentéssel kezdődik, onnantól kezdve viszont már a független magyar igazságszolgáltatás a soros.